Ko Tao-n több utazó is mesélte hogy létezik egy éjszakai hajó Chumphonba viszonylag olcsón ami hajnalban köt ki és a kikötőből minibusz visz Bangkokba, több utazási irodánál is találtam rá jegyet (900-1000 BAHT körül árulják, kb. 8-9.000 forint) és az egyik pont a Khaosan Road-ra megy ahol a bangkoki szállásom lesz úgyhogy gondoltam ilyen még nem volt, hajrá  :)

Amikor az utazási irodában mondták hogy a hajó 23.00-kor indul de már 21.00-tól be lehet csekkolni és ágyat választani felcsillant a szemem hogy biztos kajütök lesznek aztán jött a valóság: egy átalakított komphajó és !!!60!!! ágyas hálóterem mindenféle függöny vagy elválasztás nélkül:

• 
• 
• 
• 
• 
• 
• 
• 

Elsőre poénnak tűnt a helyzet és a rejtői figurák a hajón (ahogy írta egy jóindulatú bíró ránézésre 100-100 évet adna nekik) de aztán a hat órás hánykolódás a hullámokon és az olyan motorzaj mintha egy mosógépbe dugnád a fejed mégsem volt túl pihentető...  mindegy - egyszer túléltem.

A minibusz pontosan várt minket a kikötőben és egy gyors reggeli után (az iroda Chumphoni központjában) indultunk Bangkokba, a 7 órás buszozás nagyon kimerítő (ebből 1,5 óra volt a dugó a körgyűrűnél) úgyhogy ha tehetitek repüljetek Ko Samui-ról vagy Surat Thani-ból, drágább de sokkal gyorsabb.

A busz a Khasoan Road-on tett ki két sarokra a Bálint által javasolt hoteltől, holnaptól egy ismerős-ismerősével találkozom és együtt megyünk Vietnamba :) így viszont hogy ketten fizetjük belefért egy jobb szállás, a Khaosan Palace Hotelnek elég modern és szép szobái vannak + egy menő tetőtéri medencéje:

• 
• 
• 
• 
• 
• 

A Khasoan Road még Pattaya és Phuket után is tudott újat mutatni... ugyanaz a masszázs(tetováló)szalon, étterem,bár, táskás-papucsos árus kavalkád rengeteg street-foodossal és annyi emberrel hogy este 6 után kocsik már be se tudnak hajtani. Iszonyú szagok és zene-dömping (minden bárban más szám üvölt ki az utcára), kínálnak itt nevetőgázt, ping-pong showt, voltam egy egész menő barber shopban (királyul megcsinálták a hajamat és a szakállamat) és tényleg minden szart árulnak amit el lehet képzelni. Ez előnye az ilyen helyeknek hogy fél óra alatt mindent elintéztem fillérekből a vietnami vízumhoz (nyomtatás, szkennelés, igazolványkép).

• 
• 
• 
• 
• 
• 

• 
• 
• 
• 
• 
• 

Ha pár utcát arrébb sétálunk sokkal kulturáltabb és nyugodtabb minden, az egyik utcai árusnál épp egy krokodilt sütöttek (biztos nem volt a csapatba való szegény):

A Khaosan Road sarkán áll a Wat Chanasongkhram templom, persze szép de igazából semmi különleges nincs benne de azért beültem egy szertartásra kicsit relaxálni:

• 
• 
• 
• 
• 
• 
• 
• 

Igazából teljesen kimerültem az utazástól de azért lesétáltam a folyópartra és csináltam pár képet, a parkokban nagyon klassz a közösségi élet: tornázni, edzeni, tollasozni vagy simán csak vacsorázni járnak ki a helyiek. A csatornákon van egy hajójárat (7 állomással) amire napi jegyet lehet váltani, ezt még szeretném majd kipróbálni.

• 
• 
• 
• 
• 
• 
• 
• 

És az esti forgatag a Khaosan Road-on:

• 
• 
• 
• 

Szinte az egész utam alatt szerencsém volt az időjárással, tényleg maximum fél napra "ragadtam" a szállásokon komolyabb eső miatt de most Ko Phanganon az utolsó 1,5 nap elég vacak volt... a motort viszont pont úgy béreltem hogy a leadása után egy órával ment egy hajó Ko Taora így tovább indultam, mivel volt egy kis szabadidőm (és éppen elállt az eső) csináltam pár képet a kikötő környékéről. 2011-óta ki van állítva az USS LST713 hadihajó amit az amerikaiak ajándékoztak a thai kormánynak még 1957-ben, sajnos a benne lévő múzeum zárva volt de így is menő látvány :)

• 
• 
• 
• 
• 
• 

• 
• 
• 
• 
• 
• 

A hajónk 15 perc késéssel indult a szakadó esőben, csináltam egy rövid (10 másodperces) videót a viharról - tényleg kapaszkodni kellett mert dobálták rendesen a hajót a hullámok:

Kb. 2 órás zötykölődés után egyben megérkeztünk Ko Tao szigetére de az idő sajnos nem javult: borús-esős ... a szállásom a Nirvana hostelben volt, tiszta/rendezett és olcsó de semmi extra így azt most nem is fotóztam külön le:

• 
• 
• 
• 
• 
• 

Koh Tao kikötője és maga a település Phi Phi-t juttatta eszembe, néhány zsúfolt kis utca (utazási irodák, éttermek, bárok és szuvenírüzletek) annyi különbséggel hogy itt a búvárkodás a fő attrakció ezért 100 méterenként PADI (búvárképzési világszervezet) táblákba botlunk.

Az első este lehetetlenség volt kimozdulni úgy szakadt az eső de másnap enyhébb szemerkélésre váltott én pedig szerettem volna valamit látni is a szigetből mielőtt lelépek ezért felvettem egy esőkabátot, béreltem egy robogót és nekiindultam. Az első sarkon rögtön -a nagyon frappánsan- "Temple Koh Tao"-nak elnevezett templomra bukkantam:

• 
• 
• 
• 
• 
• 

A következő állomásom Sairee Beach volt ami igazából nem csak egy strand hanem egy komplett kis falu, a legtöbb búvár ide csoportosul, itt tényleg minden második üzlet ehhez kapcsolódik - a vízparton végig szállások (hotelek és bungalók is vannak szép számmal), borús időben is gyönyörű a part:

• 
• 
• 
• 
• 
• 
• 
• 

• 
• 
• 
• 
• 
• 
• 
• 

• 
• 
• 
• 
• 
• 
• 
• 

• 
• 
• 
• 
• 
• 
• 
• 

Utána keresztül motoroztam a hegyen a sziget túloldalára, az út/környezet/kilátás talán az eddigi legszebb volt:

• 
• 
• 
• 
• 
• 

Egy kis mellékúton lejutottam az Aow Leuk Beachre ahol már komoly vihar volt néhol méteres hullámokkal, főleg úgy volt iszonyú látványos hogy minden hely zárva volt - tök egyedül bámultam a vizet:

• 
• 
• 
• 
• 
• 
• 
• 

Innen egy szerpentines úton jutottam le a Tanote öbölhöz, a környező hegyek is nagyon látványosak:

• 
• 
• 
• 
• 
• 
• 
• 

De az igazi varázslat maga az öböl, az hiszem eljutottam egy újabb csúcspontjához az utamnak - ez a hely eszméletlen / ha még egyszer visszajövök Ko Tao szigetére próbálok itt megszállni valamelyik apartmanban vagy bungalóban mert erre ébredni reggel megfizethetetlen élmény:

• 
• 
• 
• 
• 
• 
• 
• 

• 
• 
• 
• 
• 
• 
• 
• 

• 
• 
• 
• 
• 
• 
• 
• 

• 
• 
• 
• 
• 
• 
• 
• 

És még bőven volt mit felfedezni, akkora mázlim volt hogy délután fél négy körül elállt az eső és halványan de kisütött a nap úgyhogy kicsit még tudtam strandolni a Freedom Beach-nél ahol ráadásul egy kőből készült "járdán" lehet végigmenni két partszakasz között a vízen:

• 
• 
• 
• 
• 
• 
• 
• 

• 
• 
• 
• 
• 
• 
• 
• 

És még az égiek megajándékoztak egy varázslatos naplementével amit a kikötő melletti domb tetejéről néztem egy hangulatos bárban; 1-2 sörrel megtámogatva :D

• 
• 
• 
• 
• 
• 

• 
• 
• 
• 
• 
• 

Ko Phanganon a legtöbb út normális, rendesen karbantartott és forgalom alig van úgyhogy ideális terep a motorozáshoz - a napot a "Paradise" vízesésnél kezdtem (kemény 2 km a szállástól), óriási élmény volt : fel lehet mászni a sziklákon és beleülni a jéghideg vízbe de úszhatunk is a vízesés tövében lévő "vízgyűjtőkben" és az egyik fáról lóg egy kötél a tarzanozáshoz :D

• 
• 
• 
• 
• 
• 

• 
• 
• 
• 
• 
• 

Erős kezdése volt a napnak az biztos :) innen továbbindultam a Namtok kilátóhoz ami mellett sikerült 3x elmennem mert a GPS és a táblák is teljesen máshova mutatták de csak sikerült megtalálni / ahogy megláttam a mellékutat úgy döntöttem hogy inkább leteszem a robogót és felsétálok... jó pár lépcső megmászása után derült ki hogy a hely inkább csak egy bár klassz kilátással, jól eldugva a fák közé:

• 
• 
• 
• 
• 
• 

• 
• 
• 
• 
• 
• 

Lefele jött a meglepetés mert egy tábla mutatta hogy balra száz méter egy vízesés, és megérte lemenni - az már külön poén hogy sokszor innen nyerik a helyiek az édesvizet ezért ki van építve egy vezetékrendszer de amit itt csináltak "javítás" címén azt mekk mester is megirigyelhetné:

• 
• 
• 
• 
• 
• 

• 
• 
• 
• 
• 
• 

Ha már vízesések ez egy ilyen nap volt, a következő célpontom a Than Sadet a sziget túloldalán - itt már pár száz métert le kellett mászni az erdőben de a látvány fantasztikus:

• 
• 
• 
• 
• 
• 
• 
• 

• 
• 
• 
• 
• 
• 
• 
• 

Egy kis pihenő után indultam tovább (rengeteg a látnivaló) de azért volt időm csinálni egy képet a környező hegyekről:

A délután hátralevő részére a dallamos és rövid nevű Thong Nai Pan Noi és Thong Nai Pan Yai strandokat terveztem, a két egymás melletti öböl már jól látszott a szerpentinen lefelé. Az első strand (Pan Noi) a látványosabb, körbe építve luxusingatlanokkal és menő éttermekkel - ez annyira nem az én világom de ami szép az szép. Pan Yai már csendesebb volt, itt mindösszesen egy bárt láttam és alig 1-2 ember... itt töltöttem a délután hátralevő részét de nem sokkal este hat előtt indulnom kellett mert nem akartam sötétben vezetni:

• 
• 
• 
• 
• 
• 

• 
• 
• 
• 
• 
• 

A Surat Thani-ban töltött éjszaka után reggel 8.30-ra pontosan ott voltak értem a hotel előtt és vittek ki a Lomprayah Tapee kikötőbe, a jegyem 500 BAHT volt (4.500 forint) az út Ko Phangan-ra kb. 2,5 óra. Érdekes hogy ez a hely inkább egy teherkikötőre emlékeztetett :D a lényeg hogy egy modern katamaránnal mentünk aminek a hátsó fedélzetére ki lehetett ülni napozni és olvasni, ez volt (eddig) ez egyik leghangulatosabb hajóutam Thaiföldön:

• 
• 
• 
• 
• 
• 
• 
• 

A hajó Ko Phangan előtt még megállt Ko Samuin kb. 10 percre, sajnos beborult így csak pár képet tudtam csinálni az útról és a kikötésről:

• 
• 
• 
• 
• 
• 

Ko Phangan 8 kis falujában kb. 10.000 ember él, a sziget 20-25 km "hosszú" lehet így fél óra alatt kényelmesen keresztül lehet motorozni ami óriási élmény tekintve hogy egész jó minőségűek az utak és több hegyen is keresztülvisznek, igazi "dzsungeleken" át. Logikusnak tűnt rögtön a kikötőben robogót bérelni mert úgyis innen indulok tovább pár nappal később így némi keresgélés után 150 BAHT/nap (1,300 forint) sikerült egy egész jó Hondát bérelni, Bálint javaslatára nem foglaltam előre szállást hanem a sziget északi részén (Chaloklum) próbáltam megtalálni azt a helyet ahol ők laktak két éve és "voilà"  a bungalókat még mindig egy halk szavú kis öreg adja ki aki nem vesződik a papírmunkával, megmutatta melyik az enyém-elkérte a pénzt és viszlát (400 BAHT/éjszaka=3,500 forint). Egy tiszta franciaágy, egy ventilátor és egy hintaágy a teraszon - nem is kell más :D

• 
• 
• 
• 

A szállásom közel volt a Chaloklum kikötő mólójához (gyakorlatilag a vízparton) és a mellette lévő strand nagyon megfogott úgyhogy jó pár órát eltöltöttem itt, a víz szerencsére itt is kristálytiszta és lassan mélyül - ideális lazulni:

• 
• 
• 
• 
• 
• 

• 
• 
• 
• 
• 
• 

Átugrottam egy fénykép elejéig a Salad Beachre :) igazából szép volt de semmi extra:

Innen kb. 20 perc motorozásra volt a Secret Beach ami már jobban bejött - a parkolóból lesétálva belebotlottam egy klassz kis szentélybe-, ugyan elkapott egy zápor de azt meg átvészeltem az étteremben egy sörrel ... a kóborkutyák mindenhol ott vannak de itt már annyira szemtelenek hogy odamennek a strandolók cuccaihoz lopkodni :D

• 
• 
• 
• 
• 
• 

• 
• 
• 
• 
• 
• 

 Azért hazafelé meg-megálltam a parton fotózni:

• 
• 
• 
• 
• 
• 

És este vacsi után lementem a bungaló melletti strandra naplementét nézni, a helyiek valamit nagyon pakoltak a mólon - lehet hogy a halászok rakodták ki a fogást:

• 
• 
• 
• 
• 
• 
• 
• 

És persze este a teraszon irány a hintaágy (fél flakon szúnyogirtó kifújása után):

 

Railay Beach-ről már nem mentem vissza Krabira hanem (szintén hajóval, 100 BAHT-ért) átvittek Ao Nang-ra ami egy igazi turistaközpont, a parti sétány forgataga kicsit hasonlít Phuketre (bár szerencsére akkora tömeg azért nincs) viszont itt megint egy újfajta taxiban ültem: ahogy komplett konyhát ráépítenek a robogókra úgy simán ráhegesztenek egy oldalkocsit padokkal (és tetővel) :D és máris 5 személyes :

Találtam a BOOKING.COM-on egy teljesen új szállást (annyira új hogy a Google Maps se ismerte) és tényleg tip-top a Surf Hostel 250 BAHT-ért (kb. 2.200 forint) és szó szerint ugrott a személyzet az ember minden apró kérésére + olyan klassz reggelit csináltak hogy csak néztem:

• 
• 
• 
• 

Bevallom őszintén hogy innentől két nap lébecolás következett és (önmagamhoz képest) keveset fotóztam - ennek az is az oka hogy Ao Nang számomra kevésbé volt érdekes (a strand szép de igazából semmi extra, a rengeteg bolt és a "bazársor" nem mozgatott meg) főleg úsztam a tengerben és olvastam láttam viszont egy pazar naplementét:

• 
• 
• 
• 
• 
• 

Másnap azért motorra pattantam és körbenéztem a környéken, a Wat Khlong Son és a Chinese Temple is érdekes volt - utóbbi egy domboldalra épült és megmászva a lépcsőit pazar kilátás nyílik a tájra:

• 
• 
• 
• 
• 
• 
• 
• 

• 
• 
• 
• 
• 
• 
• 
• 

Az utam következő állomása Ko Phangan szigete ahova Surat Thani kikötőjéből indulnak hajók, a terv egyszerű volt: Ao Nangból taxival be Krabi buszállomásra / innen viszonylag sűrűn indulnak minibuszok szinte minden irányba, ezzel nem is lett volna gond csak a 11:00 busz Surat Thaniba 11:45-kor indult (cserébe meglépően olcsó volt: 150 BAHT - 1.300 forint) és a 2,5-3 órára tervezett menetidőből végül több mint 4 lett így sikeresen lekéstem az utolsó hajót... na sebaj volt egy szabad estém a városban.

Jót röhögtünk Bálinttal amikor kiderült hogy ugyanabba a lepukkant hotelba irányítottak ahová őket is két éve, ez a hely tényleg csak a hajót lekéső turistákból él :D ; mindegy olcsó volt és tiszta, másra nem volt szükségem erre az egy éjszakára.

Surat Thani százezres nagyváros reptérrel és több kikötővel, kereskedelmi központ (főleg gumi- és kókuszdió-szállítmányok indulnak innen) de turisztikailag kevés látnivalót kínál, kezdetnek lesétáltam a folyópartra ahol egészen komoly "élet" fogadott mert valamilyen tömeges tánc (vagy fitness) órát tartottak és egy látványos templomot is láttam kivilágítva aminek a kertjében jó kis közösségi élet volt: itt vacsoráztak a helyi családok és bandáztak a fűben :)

• 
• 
• 
• 
• 
• 
• 
• 

• 
• 
• 
• 
• 
• 
• 
• 

Vacsorázni bementem az éjszakai piacra, ez volt az eddigi legnagyobb és legzsúfoltabb ahol jártam elképesztő ételválasztékkal, szinte fillérekből jól lehet lakni (40-60 BAHT=400-600 forint) kóstoltam a helyi melegszendvics-bundáskenyér "kombót" ami még töltve is volt mindenfélével, és egészen jó grill húsok vannak :D

Bálinttól (az unokatestvérem) és más utazóktól is sokat hallottam Railay Beach-ről ami egy félsziget Krabi és Ao Nang között és állítólag évekig felfért a világ legszebb strandjainak tízes listájára. A hely egy félsziget amit a szárazföld felől a hatalmas mészkősziklák miatt nem lehet megközelíteni úgyhogy marad a tengeri út, reggel leballagtam a folyópartra és az itteni "normál" 100 BAHT-os áron egy csoport másik turistával együtt 30-40 perc alatt átvittek Railay-ra. A hajóút eseménytelen volt leszámítva hogy rövid időre megálltunk a "dokkoknál" ahol éppen elég "old school" hajókra rakodtak be és a tájképet ami fantasztikus:

• 
• 
• 
• 
• 
• 

Railay-n nem a parton hanem az öbölben egy ú.n. úszó mólón kötöttünk ki, az idő kicsit borús volt de szerencsére nem esett így kellemes hőségben sétáltam kb. 15 percet a szállásomig és közben körbefotóztam a tájat:

• 
• 
• 
• 
• 
• 

• 
• 
• 
• 
• 
• 

Railay még PhiPhi-nél is kisebb, talán 8-10 utca lehet amik főleg szűk átjárók a strandok között - a fő utcán itt is sok bolt, étterem+bár van és főleg drágább szállások, az egyik legmegfizethetőbb a Bálint által ajánlott Rapala Rockwood Resort volt ahol bungalót béreltem 900 BAHT/éjszaka áron (kb. 8.000 forint). A hely nagyon hangulatos, egy hosszú lépcsőn kell felmenni a hegyoldalba (és ott a kézi felvonó az áruszállításhoz) van egy étterem, egy kis medence és sok-sok bungaló, a teraszon függőággyal :D

• 
• 
• 
• 
• 
• 

• 
• 
• 
• 
• 
• 

És találkoztam óriási mókusokkal, a helyiek simán lecsalogatták őket a fáról:

Gyors zuhany és átöltözés után elindultam felfedezni a helyet, volt egy frankó kis térképem amin be voltak jelölve a strandok, a kilátók és egy lagúna:

Railay East igazából nem alkalmas strandolni mert itt a kikötő, a "főutca" és mindenhol hajók horgonyoznak (vagy éppen árut pakolnak le) viszont innen tudjuk a többi helyet megközelíteni szűk kis utcákon keresztül.

• 
• 
• 
• 
• 
• 
• 
• 

Railay West (és a mellette lévő Ton Sai öböl) már egy "klasszikus" strand széles homoksávval (és kevés árnyékkal) végig a parton, és itt nincs lehetőség napozóágy vagy ernyő bérlésére.Az ide vezető utcában van a helyi "walking street" néhány egészen ötletes bárral és étteremmel:

• 
• 
• 
• 
• 
• 

• 
• 
• 
• 

Az igazi attrakció viszont a félsziget déli részén lévő Ao Pranang beach és barlang, ha valaki akkora kocka mint én és látta az 1995-ös Mortal Kombat filmet (nem épp egy Oscar díjas remekmű) az egyik verekedős jelenetet itt vették fel :) 

Már az oda vezető "cseppkő" ösvény is egy kész kalandtúra, annyira látványosak a hegyoldalban lévő kisebb-nagyobb barlangok:

• 
• 
• 
• 
• 
• 
• 
• 

• 
• 
• 
• 
• 
• 
• 
• 

Pár perc séta után elérjük a strandot ahol meglepően nagy tömeg fogadott de ezért a látványért ezt is szó nélkül elfogadtam... és nagy poén a horgonyzó hajókból kérni a kaját, ez nem is street food :) talán boat/ship food vagy water food. A sok turista egyébként nem száll meg Railayn, 8.00-18.00 óra között járnak a hajók oda-vissza Krabi és Ao Nang között úgyhogy a legtöbben csak átjönnek strandolni és este hazamennek ami tisztán látszott amikor estére kiürült a part.

• 
• 
• 
• 
• 
• 
• 
• 

• 
• 
• 
• 
• 
• 
• 
• 

• 
• 
• 
• 
• 
• 
• 
• 

Railay még sok programot tartogat, a környező hegyekben rengetegen másznak sziklát (ez nekem most pénz- és időhiányban kimaradt) és a búvárkodást is sokan választják, emellett van egy kilátó és egy lagúna ami csak annyira titkos hogy konkrétan ki van táblázva :) viszont feljutni nem sétagalopp (Bálint szólt hogy ne fehér cipőben és öltönyben menjek) úgyhogy túracipőben vágtam neki és a kilátóig nem is volt vészes a mászás (és a kilátás pazar) de az út le a lagúnáig még szerintem is húzós, sáros sziklákon és kötelekkel néha 6-8 métert kell mászni/ereszkedni - jó kis adrenalinbomba volt viszont a lagúna vize sajnos nem túl tiszta úgyhogy az úszás elmaradt:

• 
• 
• 
• 
• 
• 
• 
• 

• 
• 
• 
• 
• 
• 
• 
• 

• 
• 
• 
• 
• 
• 
• 
• 

Eredetileg nem terveztem még egy napot Krabiban de annyi érdekes látnivaló van hogy béreltem egy motort és nekiindultam felfedezni a környéket. Tiszta időben szabad szemmel is látni az egyik hegy tetején egy aranyszínű Buddha szobrot, amikor rákérdeztem a helyieknél azt válaszolták hogy "Tiger Cave Temple".

Krabi a forgalom szempontjából is a legnyugodtabb hely ahol Thaiföldön eddig jártam, 15 perc alatt ott is voltam as 10 km-re lévő templomnál (illetve templom-komplexumnál mint kiderült). A Wat Tham Suea templomot 1975-ben alapította egy a barlangba meditálni járó szerzetes, a nevét a barlangban látható tigrisnyomokról kapta illetve a legenda szerint egy óriási tigris is élt (és barangolt) a barlangban.

A környezet vadregényes, dzsungelek és óriási mészkősziklák (barlangokkal) mindenfelé - több kisebb szentély mellett egy monumentális templom is építés alatt van, a barlang viszont teljesen kiépített - egy 20 BAHT-os adomány ellenében kaptam az egyik szerzetestől egy klassz fonott karkötőt és megnézhettem egy szertartást, közben egy szerzetes egy csoport kisiskoláshoz beszélt.... nagyon cukik voltak a gyerekek ahogy jelentkeztek a kérdéseikkel :)

• 
• 
• 
• 
• 
• 
• 
• 

• 
• 
• 
• 
• 
• 
• 
• 

• 
• 
• 
• 
• 
• 
• 
• 

Csak reméltem hogy a hegytetőre fel lehet motorral menni de nem :D 1237 lépcső a tábla szerint (és arra is figyelmeztetnek hogy vigyünk magunkkal vizet), ráadásul a lépcsősor alsó harmadát a majmok uralják úgyhogy táskát érdemes előrefordítani és napszemüveget/telefont/vizet biztonsága helyezni mert (bár a képeken nem látszik) de elég agresszívek. Ahogyan egyre feljebb érünk úgy lesz a kilátás is lélegzetelállító:

• 
• 
• 
• 
• 
• 
• 
• 

• 
• 
• 
• 
• 
• 
• 
• 

Nem mondom hogy nem döglöttem ki mire felértem, a hegy tetején (miután levettünk a cipőnket) megnézhetjük a Buddha szobrot és a szentélyt - illetve a kilátóból a teljes Krabi látképben gyönyörködhetünk:

• 
• 
• 
• 
• 
• 
• 
• 

• 
• 
• 
• 
• 
• 
• 
• 

Hetek óta nem hallottam magyar szót és hol máshol találkozzak honfitársakkal mint a hegy tetején, elsőre csak egy gyors köszönésnek indult de aztán közel egy órát beszélgettünk egy szimpatikus fiatal párral, volt mit mesélnünk egymásnak. Egyébként kivételesen a panorámaképeim is egész jók lettek:

• 
• 
• 
• 
• 
• 

Lefele már jóval könnyebb volt, és élvezettel néztem a felfelé tartó kétségbeesett arcokat :D

Innen a folyó melletti kikötőbe mentem

, mint kiderült a barlang csak vízi úton megközelíthető úgyhogy rövid alkudozás után megállapodtam egy helyi arccal hogy 400 BAHT-ért (3.500 forint) a már "szokásos" longtail boat-tal egy óra alatt megmutatja nekem a barlangot és a mangrove-erdőt:

A folyó vize sajnos elég "zavaros" de így is nagyon hangulatos hajózni rajta, kb. 10 perc alatt el is értük a két jellegzetes "sziklát", a jobb oldalinál kötöttünk ki:

• 
• 
• 
• 

Na itt tényleg tök egyedül voltam, a "taxisom" megvárt a hajónál úgyhogy besétáltam az ösvényen (nagyon rendezett, tiszta minden) ugyan Indonéziában látványosabb volt a mangrove-erdő de így is nagyon szép, ahogy megláttam a barlang bejáratát tényleg lefagytam mert már a felvezető lépcső is olyan mintha csontokból lenne kifaragva:

• 
• 
• 
• 
• 
• 
• 
• 

Innentől kalandos volt a dolog mert ugyan elég fény szűrődik be a barlangcsarnokba de elég kellemetlen szagok terjengenek és a plafonról jövő -elég jellegzetes- denevérhangok is ígéretesek :) csodálatos a hely és a barlang végében van egy kürtő ahonnan lelógott egy kötél... gondolhatjátok hogy fél perc múlva már másztam is fel és a hegy "oldalában" találtam magam a sűrű növényzetben:

• 
• 
• 
• 
• 
• 
• 
• 

• 
• 
• 
• 
• 
• 
• 
• 

Egy oldalsó járatban kis múzeumot is berendeztek viaszbábukkal, a második világháborúban a japánok támaszpontként használták a barlangot illetve a falakon -ősemberektől származó- eredeti barlangrajzok és kéznyomok vannak (ebben kicsit mondjuk kételkedem):

• 
• 
• 
• 
• 
• 
• 
• 

• 
• 
• 
• 

Hazafelé a vezetőm még vitt egy kört a folyó egyik oldalágában úgyhogy tudtam pár képet lőne a környezetről:

• 
• 
• 
• 
• 
• 
• 
• 

Bevallom őszintén hogy a Krabi hajóutat (kb. 1,5 óra) egy-az-egyben átaludtam :) elég sokan voltak úgyhogy lementem az alsó szintre ahol egy egész sor az enyém lehetett.... arra ébredtem hogy kikötöttünk.

A kisváros (kb. 30.000 ember él itt) az azonos nevű tartomány székhelye, és az ugyancsak Krabi nevezetű folyó partján fekszik. Krabit magas mészkősziklák veszik körül ami hihetetlen látványossá teszik a tájképet és a leghíresebb Kanab Namot egyből kiszúrjuk ahogy beértünk a belvárosba, olyan mintha a két "hegy" a vízben állna. 

A reptereken és kikötőkben már rutinból elkerülöm a taxis "pultot" és kisétálok a parkolóba olcsóbb fuvart szerezni, most is 5 percen belül találtam egy "maszek" srácot aki 200 BAHT-ot mondott a hostelig (kb. 1.700 forint) és még azt is felajánlotta hogy ha nem sietek keresünk még útitársakat és akkor nekem is olcsóbb, pár percen belül jött egy kínai pár akiknek tetszett az ötlet így fejenként 80 BAHT-ot (700 forint) fizettünk ami nagyon korrekt. 

Harry Potter rajongóknak ideális a hely ahol laktam: a Hogwarts Hostel :D tipp-topp kis hely, minden újszerű és reggelit is adtak a 250 BAHT/éjszakás árért (2.200 forint):

• 
• 
• 
• 

Végül úgy alakult hogy nem megyek Malajziába (helyette Vietnam lesz az út végén) így viszont kifutottam az ingyenes 30 napos turista vízumból, lehetett volna trükközni hogy 1 napra elhagyom az országot és visszajövök de úgy döntöttem hogy inkább bemegyek a Krabi Bevándorlási Hivatalba és kifizetem a 2000 BAHT-os (17.000 forint) díjat. Hallottam sztorikat arról hogy több nap is lehet, és hogy csak "megfelelő" ruházatban fogadnak (zárt cipő, hosszúnadrág) de szerencsére egyik sem volt igaz, kb. 10 perc alatt végeztem: egy udvarias (angolul kiválóan beszélő) hivatalnok kért 1-1 másolatot az útlevelemből és az érkezéskor kapott "bevándorlási kártyából", csinált egy fényképet-fizettem és ennyi volt.

Így hogy sikerült gyorsan végezni a hivatalban kicsit sétálgattam a városban és lementem a folyópartra, olyan nyugodt/álmos az egész hely... viszonylag kevés a turista (főleg angolokkal és németekkel találkoztam) és a helyiek se kapkodnak semmivel :) nekem nagyon bejött pláne hogy szinte minden jóval olcsóbb mint Pattayán vagy Phuketen.

• 
• 
• 
• 
• 
• 
• 
• 

• 
• 
• 
• 
• 
• 
• 
• 

Néha tök véletlenül találok meg helyeket, a Google Maps feldobta pár utcára a szállásomtól egy kis domb tetején (az ajánlott látványosságoknál) a Wat Kaew templomot, nagyon látványos és az eddigieknél talán visszafogottabb (nincs túldíszítve) - egy hosszú lépcsőn lehet felsétálni hozzá amit két oldalt nāga szobrok díszítenek:

• 
• 
• 
• 

A szállásom erkélye az éjszakai piacra nézett úgyhogy oda mentem vacsorázni, durva hogy milyen komplett konyhákat építenek rá a helyiek egy kis robogóra-ez az igazi "street food":

Bent a piacon elképesztően jókat tudunk enni 60-100 BAHT körül (6-900 forint) mondjuk az előre sütött rántott dolgokat (amik talán már órák óta kint lehetnek) hanyagoltam de a különböző csirkés egytálételek, curryk nagyon finomak voltak és gyümölcsökből is nagy a választék (megvehetjük őket megmosva, meghámozva kis tálcákon vagy poharakban) és az édességek... eléggé rákattantam a banános thai palacsintára :)

• 
• 
• 
• 

Természetesen ha már itt jár az ember kötelező meglátogatni Phi Phi Le szigetét a Maya Bay-t, sajnos itt jön a feketeleves mert valóban le van zárva az öböl - muszáj volt meglépniük mert szinte teljesen kihalt az élővilág (eltűntek a cápák, a korallok 80%-a elpusztult) köszönhetően a turistaáradatnak/lásd a fenti "szemléltető" képeket. Akit részletesebben érdekel a téma az Index két cikket is írt erről:

2018-11-18

2018-02-14

Ettől függetlenül látni fogjátok hogy milyen csodálatos (egyelőre) a sziget többi része, nem csak a Maya Bay az egyetlen látnivaló.

A rengeteg utazási iroda szinte mind ugyanazokat a programokat kínálja: fél vagy egynapos túrák a "szokásos" hosszú farkú hajóval vagy motorcsónakkal 400-500 BAHT-tól (3.500-4.500 forint), privát hajót is bérelhetünk de ez nekem horror áron volt (2-3.000 BAHT/nap). Az árban benne volt az ásványvíz, egy egyszerű ebéd (sült rizses-csirke) és desszertnek gyümölcs :)

Egy fél napost választottam ami Phi Phi Le összes nevezetességét érinti, 10.00-kor volt az indulás a kikötőből a szokásos helyi hajóval (a csoportunk kb. 20 főt számlált ami még épp kezelhető):

Az első állomásunk a 2. számú Monkey Beach volt a kikötőtől pár száz méterre, ez egy falatnyi kis homokos öböl a sziklák között (ezeken élnek a majmok), 20 percre álltunk meg fürödni és nézelődni - a vízbe lelógnak tök menő indák de amikor megpróbáltam felmászni a majmok egyből visítva támadtak jelezve hogy az az ő terepük...

• 
• 
• 
• 
• 
• 

A következő látnivaló már maga a Maya Bay volt, Phuketből idefelé láttam a lélegzetelállító sziklákat de most közelebb hajóztunk az öbölhöz és tisztán látszott a sáv amíg elmehetnek a hajók - mi szemben az öböllel horgonyoztunk le egy kisebb (egyébként szintén gyönyörű) homokos partszakasznál ahol fél órát úsztunk és sznorkeleztünk (cuccot adtak) sokféle hal van a vizekben és kristálytiszta: 8-10 méterre (de lehet hogy még tovább) is lelátni.

• 
• 
• 
• 
• 
• 
• 

• 
• 
• 
• 
• 
• 
• 
• 

Én ennél közelebb nem kerültem a "Parthoz" de ahogy megkerültük a sziget déli csücskét és behajóztunk a Lo Sama öbölbe már kevésbé bántam, ilyen zöld tengert még sosem láttam nemhogy úsztam volna benne... itt kaptuk meg az ebédet és volt 45 percünk hogy nézelődjünk/fotózzunk és persze strandoljunk :D

• 
• 
• 
• 
• 
• 
• 
• 

• 
• 
• 
• 
• 
• 

Körülbelül ugyanezt nyújtja a Pileh lagúna szélesebb "kiadásban", itt volt a legélénkebb a tenger élővilága - csak a gyümölcsmaradékot dobtuk bele a vízbe de azonnal tömegesen jöttek rá a halak :) itt is mint a többi részén a szigetnek -számomra- zavaró a tömeg, szuper érzés lebegni a vízen és süttetni magunkat de ezt kicsit elrontja ha 2 percenként mennek el mellettünk a motorcsónakok... de még így is ez a látvány volt az utam egyik "csúcspontja".

• 
• 
• 
• 
• 
• 

• 
• 
• 
• 
• 
• 

Hazafelé még egy fotó erejéig megálltunk a "Viking" barlang előtt, a nevét a benne látható barlangrajzokról kapta - "felfedezni" viszont sajnos nem lehet:

Mindent összevetve jól éreztem magam Phuketen de ideje volt tovább indulni, irány a legmenőbb-legfelkapottabb sziget(ek): Phi Phi Don és Le

A hajójegyet szokás szerint intézhetjük a szállással is de én most kisétáltam a kikötőbe és találtam kicsit olcsóbban, illetve tudtam "nyílt" jegyet venni a Phuket-Phiphi-Krabi útvonalra 1000 BAHT-ért (kb. 8.500 forint) ezt bármikor felhasználhatom, nem vagyok időhöz kötve. Egyébként egy "óriás" hajó jár és mindenki arra árul jegyet úgyhogy tényleg mindegy hol veszi az ember....

A minibusz reggel időben felvett és kivitt a kikötőbe, itt mindenki kapott egy matricát a pólójára (ezzel azonosítják az utasokat és így biztos hogy jó hajóra szállunk), meglátva a tömeget már sejtettem mi lesz a szigeten.... ami jó ezekben a hajókban hogy a tetejére is felmehetünk (vannak padok és székek) úgyhogy lehet napozni :)

A hajóút nagy élmény volt, főleg ahogy közeledtünk a szigetekhez és egy fél percre lelassítottak Phi Phi Le mellett úgyhogy láttuk a Di Caprio filmből ismert Maya Bay-t:

• 
• 
• 
• 
• 
• 
• 
• 

Kb. két órás hajózás után megérkeztünk a fő sziget (Phi Phi Don) kikötőjébe, rengeteg a hajó és az ember de a környezet csodálatos:

• 
• 
• 
• 
• 
• 
• 
• 

Maga a település fél óra alatt körbesétálható és a kis utcákban sajnos minden megvan amit Pattayán és Phuketen se szerettem: éttermek, tetoválószalonok, ugyanazokat az utakat kínáló irodák és tolakodó árusok-taxisok (annyi a különbség hogy itt a taxi alatt a bérelhető hajókat kell érteni), viszont vásárlásra tökéletes a hely mert tényleg mindent lehet kapni és általában a kínai piacinál egy fokkal jobb minőségben:

• 
• 
• 
• 

Gyorsan ledobtam a táskámat a szállásra és már mentem is le a strandra, a kikötő mellett ott van a Ton Sai Beach:

• 
• 
• 
• 

A kis földnyelv túloldalán pedig a másik öbölben a Loh Dalum Beach, én itt pakoltam le. Ennek az öbölnek az a különlegessége hogy akár 100 métert is besétálhatunk a vízbe mert annyira lassan mélyül hogy sokáig csak 80-100 cm a mélység; apálykor pedig egy széles sávban eltűnik a víz - ilyenkor a helyi srácok leraknak kiskapukat és fociznak a homokban.

• 
• 
• 
• 
• 
• 
• 
• 

Választhatjuk hogy kishajót bérelünk és azzal visznek a sziget körül de engem jobban érdekelt a kajakozás, 150 BAHT/óráért (kb. 1300 forint) kaptam egyet ajándék sznorkel cuccal :) és így is el lehet érni 2-3 egészen király helyet: 

Kb. 15 perc evezés után már kint is vagyunk a nyílt vízen, nem nehéz haladni de a sok motorcsónak miatt eléggé hullámzik a víz - mondjuk szerintem ez csak fokozza az élményt. Az első célpontom a Monkey Beach volt amit 25 perc alatt el is értem, a nevéből már sejteni lehetett mire számíthatunk :)

• 
• 
• 
• 
• 
• 

• 
• 
• 
• 
• 
• 

A part gyönyörű és egészen kiváló sznorkelező hely de a cuccainkra érdemes figyelnünk mert nem sokkal azután hogy kikötöttem jöttek a kis tolvajok és próbáltak mindent megszerezni a hajókból, és tudnak inni az ásványvizes flakonból:

• 
• 
• 
• 
• 
• 
• 
• 
• 

Egy kis ejtőzés után tovább indultam a Nui öbölhöz, ezt már húzósabb volt elérni mert erős volt a sodrás de fél óra alatt megcsinálható és olyan sziklák mellett/között evezünk hogy leesik az ember álla:

• 
• 
• 
• 
• 
• 

• 
• 
• 
• 
• 
• 

A strand egy keskeny kis partszakaszon terül el de igazán gyönyörű és itt is olyan kék a víz amilyet még sehol se láttam:

• 
• 
• 
• 
• 
• 

Hullafáradtan értem vissza hogy leadjam a kajakot, az apály miatt gyakorlatilag csak behúztam az öbölbe és leraktam, a srác mondta hogy majd összeszedik :)