Szinte az egész utam alatt szerencsém volt az időjárással, tényleg maximum fél napra "ragadtam" a szállásokon komolyabb eső miatt de most Ko Phanganon az utolsó 1,5 nap elég vacak volt... a motort viszont pont úgy béreltem hogy a leadása után egy órával ment egy hajó Ko Taora így tovább indultam, mivel volt egy kis szabadidőm (és éppen elállt az eső) csináltam pár képet a kikötő környékéről. 2011-óta ki van állítva az USS LST713 hadihajó amit az amerikaiak ajándékoztak a thai kormánynak még 1957-ben, sajnos a benne lévő múzeum zárva volt de így is menő látvány :)

A hajónk 15 perc késéssel indult a szakadó esőben, csináltam egy rövid (10 másodperces) videót a viharról - tényleg kapaszkodni kellett mert dobálták rendesen a hajót a hullámok:

Kb. 2 órás zötykölődés után egyben megérkeztünk Ko Tao szigetére de az idő sajnos nem javult: borús-esős ... a szállásom a Nirvana hostelben volt, tiszta/rendezett és olcsó de semmi extra így azt most nem is fotóztam külön le:

Koh Tao kikötője és maga a település Phi Phi-t juttatta eszembe, néhány zsúfolt kis utca (utazási irodák, éttermek, bárok és szuvenírüzletek) annyi különbséggel hogy itt a búvárkodás a fő attrakció ezért 100 méterenként PADI (búvárképzési világszervezet) táblákba botlunk.

Az első este lehetetlenség volt kimozdulni úgy szakadt az eső de másnap enyhébb szemerkélésre váltott én pedig szerettem volna valamit látni is a szigetből mielőtt lelépek ezért felvettem egy esőkabátot, béreltem egy robogót és nekiindultam. Az első sarkon rögtön -a nagyon frappánsan- "Temple Koh Tao"-nak elnevezett templomra bukkantam:

A következő állomásom Sairee Beach volt ami igazából nem csak egy strand hanem egy komplett kis falu, a legtöbb búvár ide csoportosul, itt tényleg minden második üzlet ehhez kapcsolódik - a vízparton végig szállások (hotelek és bungalók is vannak szép számmal), borús időben is gyönyörű a part:

Utána keresztül motoroztam a hegyen a sziget túloldalára, az út/környezet/kilátás talán az eddigi legszebb volt:

Egy kis mellékúton lejutottam az Aow Leuk Beachre ahol már komoly vihar volt néhol méteres hullámokkal, főleg úgy volt iszonyú látványos hogy minden hely zárva volt - tök egyedül bámultam a vizet:

Innen egy szerpentines úton jutottam le a Tanote öbölhöz, a környező hegyek is nagyon látványosak:

De az igazi varázslat maga az öböl, az hiszem eljutottam egy újabb csúcspontjához az utamnak - ez a hely eszméletlen / ha még egyszer visszajövök Ko Tao szigetére próbálok itt megszállni valamelyik apartmanban vagy bungalóban mert erre ébredni reggel megfizethetetlen élmény:

És még bőven volt mit felfedezni, akkora mázlim volt hogy délután fél négy körül elállt az eső és halványan de kisütött a nap úgyhogy kicsit még tudtam strandolni a Freedom Beach-nél ahol ráadásul egy kőből készült "járdán" lehet végigmenni két partszakasz között a vízen:

És még az égiek megajándékoztak egy varázslatos naplementével amit a kikötő melletti domb tetejéről néztem egy hangulatos bárban; 1-2 sörrel megtámogatva :D